Tényleg így kell ünnepelni?
2022. november 27.
60 évvel ezelőtt Belgium elkezdett kifejezetten marokkói munkaerőt toborozni és importálni. Viszont a hagyományos iparágak idővel ott is hanyatlani kezdtek és ezek közül a marokkói bevándorlók közül rengetegen veszítették el az állásukat. Marokkóba vissza, pláne a második generációból, pedig már nem akartak menni.
A brüsszeli marokkói közösség, mondjuk úgy, hogy nagyon érdekes körzetekben összpontosul mint például Molenbeek, ahol 98-ezren laknak 6 KM2-en és ahol rendkívül magas a fiatalok közötti munkanélküliség. És ugyanolyan magas az utcai aktivitási index. Pollkorr kifejezéssel élve. Ezek erőszakkal kapcsolatos problémák.
Vasárnap (November 17. 20022) pedig Katarban volt egy világbajnoki focimeccs ahol is Marokkó történetesen 2:0-ra megverte Belgiumot és a Marokkóiak ettől a győzelemtől annyira felvillanyozódtak, hogy, elkezdtek örömünnepet tartani Brüsselben városszerte.
Autókat gyújtottak meg, de égtek elektromos robogók, szemetes konténerek, szétverték a közlekedési lámpákat, kitörték a padokat, leromboltak buszmegállóhelyeket, szilánkokra törtek sok kirakatot, kőzáport zúdítottak a tűzoltóautókra, megvertek két televíziós stábot és ráadásul még ki is rabolták őket. Minden felszerelésüket ellopták.
A kérdés csak az, hogy ez tényleg egy győzelmi ünnep volt-e?
Mivel ezek a marokkói gyökerekkel rendelkező fiatalok már a mérkőzés félidejében elözönlötték a fővárost. Amikor is Marokkó már 1:0-ra vezetett de ők láthatóan nem törődtek a játékkal. Amiről szó volt az maga a pusztítás volt mint öncél.
Meg az is kérdés, hogy vajon nem lehetett ezekt a zavargások előre látni? Amikor a muszlim fiatalok tudvalévően felhasználják a focimeccseket és az újévi ünnepségeket, hogy randalírozzanak a városban.
Lezárták a metróállomásokat, és elkerítették a történelmi városközpontot ahol az emberek a zsúfolásig telt karácsonyi vásárokon vettek részt.
Aztán a zavargások átterjedtek más belga városokra is. Lehoztak például egy antwerpeni videót amelyben egy fiatal férfi kitépi egy erkélyről a belga zászlót, a tömeg pedig ujjong.
Aztán több holland városban is zavargások törtek ki. Amszterdamban és Hágában is. De mintegy 500 marokkói szurkoló randalírozott ugyanúgy Rotterdamban.
Még nem hallottam, hogy Marokkót mindezek után megbírságolták volna, vagy, hogy a marokkói csapatot a világbajnokságról kitiltották volna. De igazából még semmilyen konzekvenciáról sem hallottam.
Számomra az eset kimeríti a kettős mérce definícióját. Mivel amikor magyar szurkolók 2021-ben diszkriminatív módon viselkedtek a Portugália, a Franciaország és a Németország elleni meccseken, akkor egyből megbüntetett minket az UEFA. Aztán nézők nélkül játszhattunk csak.
De ami Belgiumot illeti, felvetődik a régi kérdés, hogy miért olyan nehéz ezeket a fiatalokat a belga társadalomnak integrálni?
Vagy, hogy miért nem vetnek véget a büntetlenségüknek? Amit Belgiumban már liberális politikusok is követelnek. És ezzel azt a régi gyanút fogalmazzák meg, hogy a belga baloldal nem lép fel elég erélyesen az erőszakos fiatalok ellen. A Twitteren sok belga szocialista is kifejezte a rendőrséggel való szolidaritását és szigorú büntetéseket követeltek.
A rendőrök tizenegy embert tartóztattak le és egy személyt vettek őrizetbe.
A jobboldal természetesen bejelentette, hogy Belgiumnak „marokkói problémája” van, és felszólította a marokkóiakat, hogy térjenek vissza Marokkóba. Egy burleszk az egész. A belga közszolgálati TV pedig egy kommentben kijelentette, hogy a meccs győztese egyértelműen a politikai jobboldal volt.
Szerintem a legnagyobb kár a társadalmi összetartásban keletkezett Belgiumban. És itt ráadásul pont egy olyan országról beszélünk ami politikailag egyébként is teljesen instabil.