A helyes önértékelés megfogalmazása
Az önértékelést el lehet-e egyáltalán választani a mély önismerettől és az önazonosságtól?
Milyen a társadalmi szintű önismeret?
Ha nincs igazi mély önismeret és az önismeret kizárólag társadalmi tapasztalatokból adódik,
Ha nem mély megismerésről van szó, akkor az önértékelés is csak egy felületes jelenség vagy egy szerep. És mint olyan, nem is megy túl mélyre és nem terjed ki magára a személyre hanem csak a személy társadalmi szerepéig fog elérni.
De mindamelett, ez a társadalmi szerepekből eredő önértékelés is ki fog alakítani egy önbizalmat. Sőt nagyon is kialakítja. Egy olyan önbizalmat amely szintén a társadalmi elismerésen alapul és társadalmi vagy anyagi sikerekre épül.
Egy posztmodern, ateista társadalomban az értékek, amelyek mentén a személy meghatározza magát, nagyjából adva is vannak. Mivel ez egy szinte teljesen testorientált társadalom amely ráadaásul még mindig a versenyre épül és nyertesekre meg vesztesekre korlátozódik. És rendkívül esélyes, hogy az önértékelés IS hamis értékek mentén jön létre.
Ami simán azt is jelentheti, hogy ha a személy elveszíti azt az identitását amelyre ez az önbizalom épült, akkor esetleg ezzel a veszteséggel az önértékelését is elveszíti. Egy olyan személy aki esetleg már előtte is etikátlan vagy erkölcstelen vagy szorongó volt.
De határozzuk meg illetve definiáljuk az önértékelést mint fogalmat.
Legyen az önértékelés egy skála és a skála mentén címkézzük fel az önértékelést, nézzük meg, hogy milyen értékek alapján „önértékeli” magát a személy. Milyen értékek állnak egyáltalán rendelkezésre.
Társadalmi önértékelés
Az önértékelés egy társadalomban alapvetően a társadalmi identitások mentén történik.
Vagy a különböző élethazugságok mentén. Pozíció, állás. Kérdés, hogy egy államelnöknek is lehet alacsony önértékelése?
Racionális önértékelés
Legyen 2 féle önértékelés. Az egyik egy racionális önértékelés amely racionális társadalmi vagy törzsi értékek mentén határozható meg. Mert ahhoz, hogy valaki egyáltalán racionálisan „ön”értékelhesse magát, léteznie kell egy valamiféle racionális értékrendnek amelynek a mentén a személy a saját értékeit fel tudja ismerni. És ha ezeket az értékeket helyesen felismeri és megkapja ezekre a felismeréseire a visszajelzést a csoporttól. akkor ez egy reális önértékelés lesz.
> Kattints a képre és nézd meg a videót a YouTube csatornámon.
Racionális önértékelés versus hamis önértékelés:
A racionális önértékelés, racionális identitásból és racionális önismeretből fakad.
Valaki mondjuk asztalos és a csoport, a törzs vagy a társadalom amelyben ő ezzel az asztalos identitással működik, elismeri a személy asztalos identitását.
Mert jó asztalokat kap tőle és ezt aztán anyagilag is honorálja, úgy, hogy megveszi tőle az asztalokat amelyeket a személy készít. És ez a visszajelzés aztán megadja a személynek azt a racionális önértékelést am elynek az alapján ő azt mondhatja magáról hogy egy jó asztalos. Ez a racionális önértékelés pozitív kimenetellel. És a mögötte lévő identitást tetszőlegesen megváltoztathajuk. Lehet az egy pék is.
A kimenetel lehet negatív is. Az asztalos identitás létezik de a csoport, a törzs vagy a társadalom nem honorálja illetve nem ad rá pozitív visszajelzéseket. Nem vásárolják a személytől az asztalokat. Legyen ennek az oka bármi is. Túl drága, túl k ülönleges etc.
Ilyenkor a személy mondhatja azt, hogy az önértékelése mint asztalos, lement. Nem kapta meg rá a várt visszajelzést és abbahagyja az identitás folytatását. Nem értékelték mint azstalost és ő sem értékeli már magát mint asztalos. Vagy nem hagyja abba és azt mondja, hogy ő márpedig tudja, hogy jó asztalos, egy olyan aki megelőzi a korát és akihez a társadalom még nem ért fel. Egy meg nem értett asztalos. És folytatja. Mert magas önértékelése van mint asztalos. Hogy ez hamis-e vagy valós? Ez a kérdés.
Hamis önértékelés
A hamis önértékelés egy hamis identitásból ered. A hamis identiást pedig valaki vagy úgy kapta mástól vagy másoktól, vagy ráaggatták és benneragadt, vagy elnyomás által ragadt benne, vagy leértékelés által ragadt benne. Ez lehet úgymond pozitív értelemben hamis vagy negatív értelemben hamis de az önértékelést hamissá teszi minden esetben.
A helyes önértékelés
Az igazi és helyes önértékelés igazából egy mély szellemi vagy egy spirituális folyamat. Nem szeretem a „spirituális” szót mert elcsépelt, viszont nem tudok hirtelen helyette megfelelő kifejezést. Lényeg, hogy egy igazi mély, tudatos és őszinte önvizsgálat, elvezet egy önismerethez és elvezet a helyes önértékeléshez. Amelynek az alapja az elfogadás, az affinitás vagy szeretet, a segítőkészség, a tolerancia és hasonló fogalmak és a helyes cselekvés ezeknek a fogalmaknak a mentén.