„Az otthon sérthetetlen”
– így mondja ki a német Alaptörvény.
Az államnak viszont már mindig is megvolt a lehetősége arra, hogy ingatlanokat ideiglenesen vagy véglegesen köztulajdonba helyezzen. Ezt nevezik kisajátításnak.
Amit pedig sokáig csak ijesztgetésnek tartottak Németországban, hogy az állam ingatlanokat sajátíthat ki illetve ingatlanokat kobozhat el, annak a valószínűsége mára közeledni látszik.
Nagyon fontos az, hogy a kisajátítást csak a legvégső esetben szabad mérlegelni és előzetesen meg kell vizsgálni, hogy a közérdek más módon is elérhető-e.
A menekültszállási kapacitások kimerülhetnek
Újabb közelkeleti és északafrikai menekültek érkeznek Németországba a balkáni útvonalon és Ukrajnából úgyszintén. És a közelgő tél miatt Németország új kihívások elé néz. De főleg a bajorok. Bajorországban az elmúlt hetekben meredeken emelkedett a Szíriából, Afganisztánból és Irakból érkező menekültek száma. Ehhez hozzájön közel 200.000 ukrán akiknek nem is kell menedékjogi eljáráson átmenniük. Volt egy menekültügyi csúcstalálkozó ahol 2015-ös évhez hasonlították a mostani helyzetet.
Arra figyelmeztetnek, hogy sok helyen a menekültszállási kapacitások valószínűleg hamarosan kimerülnek, az iskolai tornatermeket pedig már nem szabad sürgősségi szállásként a menekültek rendelkezésére bocsátani. És ha a meglévő szállások száma már nem elegendő akkor közingatlanokat vagy magáningatlanokat is elkobozhatnak. Most ezt kezdték el vizsgálni.
Én személyesen rendkívüli módon sajnálom azt, hogy Németország hová jutott, hogy mi lett belőle és sajnálatos dolog élő időben látni, hogy Németország hogyan lakja le és semmisíti meg magát.
Az ingatlan kisajátítás hagyományos okai
És mivel a tulajdon kötelez, ha az ingatlan tulajdonosa például huzamosabb ideig nem tartja karban az ingatlant, nem gondoskodik az ingatlan megfelelő állapotáról, akkor az állam kisajátíthatja azt. A kisajátítás szintén lehetséges amennyiben azt a közérdek úgy kívánja. Ez persze minden esetben értelmezés kérdése és rengeteg vitát tud generálni. Az közérdekű kisajátítás oka lehet például egy infrastrukturális intézkedés, mint az utak vagy vasútvonalak építése vagy a külszíni bányászat.