A Deepwater Horizon olajfúrótorony
A Deepwater Horizon olajszennyezés, a történelem egyik legsúlyosabb környezeti katasztrófája volt. 2010. április 20-án a BP tulajdonában lévő, a Mexikói-öbölben található Deepwater Horizon olajfúrótoronyon történt robbanás 11 ember halálát okozta, és hatalmas olajszennyezést okozott, amely 87 napig tartott.
A robbanást a cementház meghibásodása okozta, aminek a kutat el kellett volna zárnia, és meg kellett volna akadályoznia az olaj kiszivárgását. A robbanás következtében a kútfej megsérült, és az olaj elkezdett szivárogni a Mexikói-öbölbe körülbelül napi 210 000 gallonos sebességgel.
A katasztrófát követő kezelést széles körben kritizálták, mivel az nem volt megfelelő és lassú is volt. A BP kezdetben lekicsinyelte a kiömlés mértékét, és ellenállt a felhívásoknak, hogy további erőforrásokat vezessenek be annak megfékezésére. Csak három hónappal a robbanás után sikerült végre lezárni a kutat, és ekkorra már több millió gallon olaj került az Mexikói-öbölbe.
A környezeti hatás rendkívül pusztító volt. Az olaj több mint 1300 mérföldnyi partszakaszt szennyezett be, széleskörű károkat okozva a tengeri ökoszisztémában és a tőle függő élővilágban. A kiömlésnek jelentős gazdasági hatása is volt, mivel az a régió halászati és turisztikai ágazatait súlyosan érintette.
A Deepwater Horizon katasztrófa tragikus emlékeztető a tengeri olajfúrással kapcsolatos kockázatokra és a megfelelő biztonsági intézkedések fontosságára valamint megmutatta azt is, hogy szükség van eredményesebb katasztrófaelhárítási tervezésre és az olajipar hatékonyabb felügyeletére.
Az incidens széles körű felháborodást váltott ki, és számos vizsgálatot indított a robbanás okának és a kiömlésre adott válasznak a felderítésére. A BP végül beleegyezett, hogy több milliárd dolláros kártérítést és pénzbírságot fizessen a katasztrófában játszott szerepéért.
A következmények
A Deepwater Horizon katasztrófa utóhatásait a Mexikói-öbölbe kibocsátott olaj megtisztítására irányuló folyamatos erőfeszítések, valamint a kiömlés által érintettek kártalanítására irányuló erőfeszítések jellemezték.
Közvetlenül a kiömlést követően a BP és más szervezetek hatalmas válaszlépést mozgósítottak, hogy megpróbálják visszatartani és megtisztítani az olajat. Ez magában foglalta több száz hajó és több ezer ember bevetését a régióba, valamint különféle technikák alkalmazását, például vegyi diszpergálószereket, szabályozott égési sérüléseket és fizikai akadályokat, hogy megpróbálják visszatartani az olajat és megakadályozni, hogy a partra érjen.
Ezen erőfeszítések ellenére azonban az olajszennyezésnek jelentős környezeti hatása volt.
A kiömlést követő években a BP és más szervezetek folytatták a tisztítási és helyreállítási erőfeszítéseket az Öbölben. Ez magában foglalta a sérült ökoszisztémák helyreállítására és a kiömlés által érintettek kártalanítására irányuló erőfeszítéseket.