Deák Ferenc, a haza bölcse és Kossuth Lajos elképzelései
Hogy a 20.000 Ft-os bankjegyre hogyan kerül fel a Deák Ferenc nevű karakter, arról parázs vitát lehetne indítani. Persze oda is fel kellett rakni valakit, én értem. De miért pont Deák Ferencet? Deák Ferencet, aki a magyar történelem talán legmegosztóbb politikusa – Kossuth Lajossal karöltve persze… Mert elfogytak a hőseink?
Én javasoltam, hogy a 20.000 forintos bankjegyre kerüljön fel Balázs Ferenc, a Deák Ferenc meg kerüljön le róla.
Értem én, hogy ők nem ugyanabban a műfajban játszottak, meg a Balázs Fecó nem lett a „Nemzet Bölcse” sem, mint a Deák Ferenc. Viszont Balázs Fecó rengeteget adott a lelkünknek, és csak megjegyzem, hogy ha a Balázs Fecó történetesen angol nyelvterületre születik, akkor ő egy világsztár lett volna.
Én elmondhatom magamról, hogy söröztem a Balázs Fecóval Bécsben. De a Deák Ferenc nevű karakter – a „Haza Bölcse” – nem sörözni járt ki Bécsbe… Deák Ferenc azért járt ki Bécsbe, Andrássy gróf nevű haverjával együtt, hogy majdnem 3 éven keresztül titkos tárgyalásokat folytathasson Ferenc József osztrák császárral a kiegyezésről. Hogy aztán ezt az osztrák császárt 1867-ben magyar királlyá lehessen koronázni… Ráadásul Budapesten a Mátyás templomban?!! (mert a császárnak ez ugye kiemelten fontos volt…)
Deák Ferenc azokkal a Habsburgokkal kötött egyezséget, akik az 1848-49-es magyar szabadságharcot vérbe fojtották. De nem akárhogy! Brutális kegyetlenséggel! Ugyanis Ferenc József kinevezett egy Haynau nevű fanatikusan vérszomjas, elmeháborodott bárót Magyarország teljhatalmú katonai parancsnokává. Haynau a császártól konkrétan azt a parancsot kapta, hogy itt rengeteg fejnek le kell hullani. A fejek pedig hullottak is rendesen.
A szabadságharc vége
Egyébként meg a magyar szabadságharcnak úgy lett vége, hogy bejöttek hozzánk az oroszok. Persze az osztrák császár kérésére, úgy kétszázezren. És Kossuth, mint kormányzó elnök még a nyugati hatalmakban reménykedett… Meg egy orosz-magyar különbékében, ami egy teljes hülyeség volt, és én nem is értem, hogy Kossuth hogyan gondolhatta ezt egyáltalán, hogy ő majd éket tud verni az oroszok meg az osztrákok közé, akik a Szent Szövetség alapító tagjai voltak, meg egymás legszorosabb katonai partnerei.
Megjegyzem azt is, hogy Kossuth még a magyar Szent Koronát is felajánlotta az orosznak!
Az osztrákok Temesvárnál nagyon megvertek minket. Aztán Kossuth Lajos meg?? Lemondott, SIMÁN!!! Csak úgy! De gondolom akkor már a lelépést fontolgatta a gyerek… Egy Görgey Artúr nevű tábornokra ruházta át a komplett felelősséget, ami egy teljes alibi akció volt Kossuth részéről, mivel Görgey akkor már nem is teljesítette Kossuth parancsait. Görgey pedig a magyar honvéd hadsereggel 1849 augusztusában magyar Világosnál letette a fegyvert, mert muszáj volt neki. Görgey nem volt áruló, mint ahogy Kossuth Lajos utána undorító módon fröcsögte.
Görgey egy kitűnő hadvezér volt. Kossuth meg semmit nem értett a hadviseléshez, számtalan idióta utasítást adott ki. Görgey honvéd hadserege nem az osztrákok előtt tette le a fegyvert, meg nem az osztrákoknak adta meg magát, hanem az orosz cári haderőnek. Ez volt a világosi fegyverletétel (ez a magyar Világos egyébként egy erdélyi falucska, Arad vármegyében van, Aradtól keletre). Viszont Haynau az oroszoktól megkapta a magyar hadifoglyokat. Az oroszok ezzel is teljesen átvertek minket, mert nem ezt ígérték.
És Haynau ’49 október 6-án Aradon kivégeztetett 12 magyar tábornokot meg egy ezredest. Ők lettek az Aradi Vértanúk. Plusz ugyanezen a napon október 6-án Budapesten kivégezték Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt, akinek a kormányában Deák Ferenc volt az igazságügyminiszter, Kossuth meg a pénzügyminiszter volt akkor. Mindezek után két éven keresztül olyan rémuralom volt, hogy azt ember el nem tudja képzelni. Az orosz cár meg a porosz herceg együttvéve nem voltak olyan kegyetlenek és vérszomjasak, mint a Habsburg. Az osztrák miniszterelnök (egy Schwarzenberg nevű karakter) kedvenc mondása az volt, hogy
„Szép dolog a kegyelem, de előbb egy kicsit akasztunk”.
És ez Deák Ferenc figyelmét mind elkerülte volna??!! Hogy az osztrák az nem lájkokért járt ide hozzánk?? Plusz az éléskamrájuk is voltunk. Én nagyon megértem azt, hogy nem volt olyan könnyű annak idején politizálni, pláne nem a Habsburggal szemben. Meg azt is megértem, hogy a legutolsó körülöttünk bárki is akart az egy független Magyarország lett volna. Haynaut 1850-ben menesztették.
A Bach korszak
Haynau helyére került egy Bach nevű karakter, aki osztrák belügyminiszter is volt egyidejűleg. Ez volt a Bach-korszak. Erdélyt azonnal le is választották Magyarországról. A vajdaságot úgyszintén leválasztották, a temesi bánságot meg Horvátországot is szintén leválasztották. Eltörölték a vármegyéket meg az egész vármegyerendszert, ahogy volt. Eltörölték a városok önkormányzatait, eltörölték a megyék önkormányzatait, és azt a területet, ami ezek után megmaradt az országból azt felosztották 5 kerületre, ezek voltak: Pest, Kassa, Nagyvárad, Pozsony és Sopron. Bevezették a németet, mint hivatalos közigazgatási nyelvet. Bevezették az osztrák törvényeket, az osztrák adórendszert, az osztrák oktatási rendszert. Bevezették a gimnáziumot meg az érettségit is. Ez mind pozitív. Persze mindezt német nyelven. Lett egy vámszövetség, illetve közös valuta, szabad munkaerőpiac. Nem akarom elvitatni ezeket. Megszűnt a jobbágyság nagyjából, és felszabadították a parasztokat (hát csak részben azokat is…). És elkezdődött fejlődni az infrastruktúra. Vasutakat építettek, utakat építettek, kórházak épültek, egyetemek épültek. Semmit nem akarok ezekből elvitatni, ez mind igaz. Magyarország pedig tele lett osztrák hivatalnokokkal, mivel a régi magyar hivatalnokok egyszerűen nem voltak hajlandóak együttműködni. Kialakult egy szövevényes besúgórendszer, meg egy rendőrállam. Persze volt egy bizonyos ellenállás is, sőt fegyveres csoportok is működtek.
Rózsa Sándor
Az egyik ilyen hírhedt partizán volt a Rózsa Sándor nevű gyerek. Neki tízezer ezüstforint vérdíjat tűztek ki a fejére. Egy jó haverja meg fel is dobta és ment is az osztrák börtönbe a gyerek. Ő akkora híresség volt, hogy a börtönből kivitték a piacra, ahol őt pénzért lehetett megnézni. Úgyhogy még ezzel is az osztrákok jártak jól.
Kossuth Lajos konföderációja
Kossuth Lajos egyébként egy decentralizált konföderációt szeretett volna kialakítani, létrehozni. Egy „Dunai-Kárpáti-Adriai-Fekete-tengeri Szövetségi Államot” széleskörű szabadságjogokkal, meg autonómiával meg saját alkotmányokkal és egy olyan szövetségi hatósággal, aminek a székhelye periódusonként változott volna. Hát ez akkoriban egy nagyjából olyan 35 milliós államnak felelt volna meg. Viszont Kossuth az osztrákokat meg a németeket látni sem akarta volna ebben a konföderációban, mert azokat zsarnok népeknek tartotta természetesen. Hogy Kossuth Lajosnak ez az ötlete mennyire volt légből kapott, vagy megvalósítható, hát azt nagyon nehéz megítélni. Az én véleményem az az, hogy ezek szörnyű bonyolult idők voltak, és a magyar történelemben rengeteg a megosztó karakter. Hát Kossuth meg Deák nagyon jó példák erre. Az idő tükrében máshogyan gondolunk rájuk. Ami biztos, hogy a hazaszeretetnek teljesen más értéke volt abban a korban. Ha ők ma politizálnának, akkor ugyanolyan keményen kritizálnánk őket, meg mémeket gyártanánk róluk.
Értem én azt is, hogy a kiegyezés utáni korszak egy soha nem látott gazasági fejlődést hozott Magyarország számára, és rengeteg előnyünk származott belőle. De az is igaz, hogy mi mégiscsak beleolvadtunk egy reakciós nagyhatalomba. A kiegyezésről pedig az a személyes véleményem, hogy a magyar dualizmus korának minden pozitív aspektusával és Magyarország rövidtávú felvirágoztatásával együtt az hosszú távon mégiscsak derékba törte a magyar történelmet és elvezetett minket a szarajevói merényleten át a nagy háborún keresztül egészen Trianonig. Még akkor is ezt kell mondanom, ha én is csak kritikát gyakorolni, és nem tudok túl sok okosat hozzátenni a dologhoz. Akkor is ha a történelemtanárok megneheztelnek rám… meg a történelemtanárnők.