Tűzvihar és civil áldozatok
Drezda városának második világháború alatti bombázása ellentmondásos és pusztító esemény volt, amely 1945 februárjában történt. Drezda Németország kulturális és művészeti központja volt, amely gyönyörű építészetéről és múzeumairól volt ismert. A város az egész háború alatt szinte sértetlen maradt.
A háború előrehaladtával azonban a város a német hadsereg közlekedési csomópontjává is vált. Ennek eredményeként a szövetséges erők célpontjai közé került.
1945. február 13-án éjjel a brit és amerikai bombázók összesen több mint 3900 tonna robbanóanyagot dobtak a városra.
A keletkezett tűzvihar a város nagy részét elpusztította, és a becslések szerint 25-35 ezer embert ölt meg. Az áldozatok túlnyomó többsége civil volt, köztük nők, gyerekek és idősek.
Drezda bombázását sokan hevesen bírálták, köztük néhány szövetséges vezető is.
Néhányan azzal érveltek, hogy a városnak nem voltak jelentős katonai célpontjai, és hogy a bombázás szükségtelen és válogatás nélkül történt. Mások a bombázást mint szükséges katonai akciót védték, azzal érvelve, hogy az megzavarta a német kommunikációs és közlekedési hálózatokat, és hozzájárult a háború befejezésének felgyorsításához.
A bombázás mögött meghúzódó motivációktól függetlenül Drezda elpusztítása tragédia volt, amely tartós hatással volt a városra és annak lakosságára. A várost a háború után újjáépítették, de hosszú évekbe telt, mire felépült a bombázás okozta károkból. Drezda bombázása továbbra is ellentmondásos és megosztó téma, és emlékeztet a háború pusztító következményeire.