Törökország és Ciprus helyzete
1974-ben Törökország megtámadta Észak-Ciprust válaszul a Cipruson 1974. július 15-én lezajlott katonai puccsra. A puccsot a Ciprusi Harcosok Nemzeti Szervezete (EOKA-B) vezette, egy ciprusi görög szervezet, amely arra törekedett, hogy Ciprust egyesítse Görögországgal.
A puccs sikeres volt, és Ciprus kormányát megbuktatták, ami a görögbarát kormány felállításához vezetett.
Törökország ciprusi beavatkozását több tényező motiválta. Az egyik fő ok a szigeten élő ciprusi török kisebbség védelme volt akik a ciprusi görög többség általi erőszaknak és diszkriminációnak voltak kitéve.
A török kormány attól is tartott, hogy a puccs, Ciprus esetleges Görögországgal való egyesítéséhez vezethet és veszélyezteti Törökország biztonságát és destabilizálja a térséget. Ezenkívül régóta vita folyik Ciprus státuszáról.
Görögország és Törökország egyaránt igényt tartott a szigetre, és Törökország a puccsot egy lehetőségknek tekintette, hogy megerősítse ellenőrzését Észak-Ciprus felett.
1974. július 20-án Törökország hadműveletet indított, Attila hadművelet néven, melynek során megszállta Észak-Ciprust. A török hadsereg gyorsan megszerezte az irányítást a régió felett, és pufferzónát hozott létre a görög és török lakosság elválasztására. Az invázió több ezer ciprusi görög és ciprusi törököt váltott ki otthonából, és több száz ember halt meg.
A nemzetközi közösség, köztük az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Európai Unió elítélte Törökország lépéseit, és csapatainak kivonását kérte Észak-Ciprusról. Törökország azonban a mai napig fenntartja katonai jelenlétét a térségben, és a sziget továbbra is megosztott, Észak-Ciprus a törökök által támogatott kormány, Dél-Ciprus pedig szuverén állam, amelyet az ENSZ is elismer, kivéve Törökországot.
Az 1974-es török invázió Észak-Ciprus ellen összetett és sokrétű esemény volt, amelyet számos tényező vezérelt, többek között a ciprusi törökök védelme, a az instabilitástól való félelem, valamint a sziget feletti ellenőrzés megszerzésének szándéka. Az invázió és annak következményei a mai napig alakítják a régiót, valamint Törökország és Ciprus kapcsolatát.
Famagusta
Famagusta város Ciprus szigetének keleti partján, egy öbölben található, és a Famagusta kerület fővárosa. A város lakossága körülbelül 40 000 fő, és évszázadok óta fontos kereskedelmi központ volt.
Történelmileg Famagusta falairól volt ismert, amelyeket a lusignaiak építettek, és a velenceiek bővítették. A falak a mai napig népszerű turisztikai látványosságok. Famagusta fontos vallási központ is volt, számos templommal és kolostorral.
Famagusta óvárosának jelentős részét azonban 1974-ben a török ciprusi invázió után elhagyták, és ma szellemváros. Famagusta modern városát azóta újjáépítették és fejlesztették, de az óváros továbbra is jelentős történelmi helyszín marad.