A bűn fogalma társadalmi és spirituális szinten
2015-ben az USA-ban, képbe került egy teljesen súlytalan karakter.
Egy jelentéktelen befektető, egy 43.senki, aki valahogy megszerezte egy olyan egyedülálló gyógyszer gyártási engedélyét, amelyre az AIDS nevű immunbetegségben szenvedő betegeknek, napi szinten volt szükségük a puszta túléléshez.
Lényeg, hogy ez a tabletta addig az időpontig, 13 és fél tallérba került az amerikai gyógyszertárakban országszerte.
Ez a bizonyos befektető viszont, a tabletta árát másnapra felemelte 13 és fél tallérról, darabonkénti hetesszázötven (750) tallérra.
A gyógyszerre rászorulók nagy része, gazdaságilag marginalizált személyekről van szó, ezt a horribilis összeget már nem tudták illetve csak néhány napig tudták előteremteni és ilyen módon a betegek elkezdtek tömegesen elhalálozni.
2015-ben az USA-ban több mint egy millió embert érintett az AIDS nevű immunbetegség.
Közülük nagyon sokan továbbra is meg tudták engedni maguknak a tabletta megvásárlását és így a tallér elkezdett gurulni a befektető pénztárcájába.
A illetőt nemsokára, a kongresszus elé idézték, hogy válaszoljon néhány kérdésre a tabletta ilyen mértékű drasztikus áremelésével kapcsolatban. Ő viszont az arcukba röhögött és egyáltalán semmilyen kérdésre sem volt hajlandó válaszolni. Az ügyvédje pedig mindössze annyit mondott, hogy a tabletta drasztikus áremelése, igaz, hogy morálisan talán elitélhető, de semmiképp sem törvénytelen.
Az esettel semmit sem tudtak kezdeni, mivel nem történt megállapítható bűn. Mindamellett, mindenki számára kristálytiszta volt, hogy ez az ember súlyos bűnt követ el. Súlyos bűnt amelyet hivatalos keretek között nem tudtak ráolvasni.
A rendszer persze természetéből adódóan, muszáj volt valahogy bosszút állni és az illetőt röviddel utána vád alá is helyezték és el is ítélték, de egy teljesen más ügy kapcsán, amelyeknek köze sem volt a gyógyszer drasztikus áremeléséhez.
Az illető végül hét év letöltendőt kapott és mindenét elvesztette de aztán mégis idő előtt szabadult.
Ez az eset elég jól illusztrálja a bűn és a morál, illetve a bűn és a törvényhozás kapcsolatát és ettől az esettől teljesen elvonatkoztatva, nekünk magyaroknak sem kell a szomszédba menni, hogy ilyesmit észleljük.
Mi a bűn fogalma társadalmi szinten?
A társadalmi rendszerek a bűn fogalmát, aktuális érdekek mentén relativizálják ami azt jelenti, hogy vannak olyan cselekedetek, amelyekért ma még érdemrendet és elismerést kapsz, de holnap már megvetést és büntetést.
Másokat félrevezetni, megkárosítani, elnyomni vagy az életükre törni vagy egyszerűen tétlennek maradni mindezekkel szemben, egy adott pillanatban, az adott értékrendtől föggően, lehet helyes és helytelen is.
Ez vonatkozhat egész kultúrákra vagy kultúrkörökre, szubkultúrákra, népcsoportokra, faji kisebbségekre, vallási felekezetekre, vállalkozásokra, csoportosulásokra vagy személyekre.
Ezek azok a társadalmi de méginkább törzsi eredetű érdekek és normák (és itt a törzsi kifejezést abszolút tudatosan használom), amelyekről egy adott időben megegyezés születik, általában a politika és a törvényhozás szintjén.
Ezek a megegyezések, az aktuális érdekek mentén bármikor meg is változhatnak és felhatalmazást adhatnak dolgokra vagy megtilthanak dolgokat és ilyen módon definiálják vagy újradefiniálják azt, hogy az adott pillanatban mi számít bűnnek és mi nem.
Mindezt elég jól ismerjük és a részei is vagyunk illetve a szemünk előtt zajlik le az egész.
De nézzük meg a dolgot spirituális nézőpontból.
Abból a nézőpontból amely igazán fontos.
Mi maga a bűn?
A bűn fogalmát lehetetlen meghatározni a felelősségtudat illetve a felelősségvállalás fogalma nélkül. A bűn és a felelősségtudat illetve a bűn és a tudatosság, minden esetben kéz a kézben járnak. Nincs olyan eset, hogy ne járnának kéz a kézben.
Egy hipotetikus a közegben amelyben egyáltalán nem létezne semmilyen felelősség fogalma, ott a bűn fogalma sem létezhetne. Semmi sem lenne bűn mivel semmiért sem kellene felelősséget vállalni. Ilyen közeg persze nem létezhet, illetve ha létezhet is, akkor is csak egy minimálisan rövid ideig állhat fenn.
A felelősség valamivel magasabb, de még mindig egy extrém alacsony szintjén, ahol szinte nem léteznek erkölcsi normák, viszont már létezik valamiféle törzsi erkölcs, a bűn még mindig nem igazán bűn és az elkövetéséhez nem igazán van szükség bármilyen magyarázatra, de már reálissá válik egyfajta felelősség és elszámoltathatóság a törzsi erkölcs mentén. Ez lenne mondjuk egy mexikói börtön amelyben a puszta fennmaradásról van szó. Mexikó egyébként a bolygó egyik legalacsonyab rezgésszámú helye ami ezt illeti.
Még egy kicsivel magasabb tudati szinten, ahol már megjelenik egy minimális felelősségtudat, azt fogjuk tapasztalni, hogy a bűnre adott magyarázat minden esetben a puszta túlélési harc lesz. Nem a túlélés minősége, hanem a túlélés maga.
Aztán, ahogy a felelősség szintje emelkedik a személynél, úgy emelkedik vele a bűnről alkotott felfogása is és megjelennek bizonyos felismerések.
Viszont a bűn és a felelősség jelentése, rendkívül eltérő lehet különböző vallási, kultúrális és filozófiai csoportokban. Ez viszont kizárólag a csoport tudati állapotát fogja a számunkra tükrözni.
Nagyon sok ezoterikus vagy teljesen szabadszellemű és idézőjelben „elfogadó” személy például elő fog adni olyan kliséket, amelyek nagyon hangzatosak és első hallásra megtévesztőek is lehetnek, mivel nem találni rajtuk fogást. Mint például: „Nincs fény árnyék nélkül” vagy „nincs jó, rossz nélkül” vagy „a bűn egy képlékeny dolog” vagy „nem mindegy, hogy a bűnt honnan nézzük” és ezzel szintén csak relativizálni fogja a bűn fogalmát.
Teszi ezt kizárólag abból az okból, mert nem meri a bűnt megítélni vagy maga is bűnben él és a közvetlen túlélése is valamilyen bűnnel kapcsolatos vagy képtelen a bűnnel egyáltalán szembenézni, legyen az a saját bűne vagy valaki másé.
Ez az az ember aki, amikor azt látja, hogy egy idős embert ketten vernek a buszmegállóban vagy valaki zsebéből éppen kihúznak egy mobiltelefont, nem fog odalépni segíteni. Ő az akire nem számíthatsz a bajban.
Nekünk nem kell ilyennek lennünk.
Ugyanis a bűnt konkrétan meg lehet határozni és be lehet határolni. Nem kell óvatoskodni vele, nem kell elfogadónak lenni azzal kapcsolatban. Sem magaddal sem másokkal szemben.
Sem akkor amikor magad ellen követed el azt, sem akkor amikor másokat látsz bűnözni.
A bűnt divat relativizálni és elnézőnek lenni azzal szemben.
Én pedig mint teljesen liberális felfogású ember mondom azt, hogy nyilván bűn az agresszió és az erőszak, akkor is ha megszoktuk magunk körül. Akkor is ez a szórakoztatóipar kedvenc témája és már szalonképes lett.
Nyilán bűn valakit bántani, főleg egy gyengébbet aki nem tud vagy csak alig tud védekezni.
Nyilván bűn az ha valaki elveszi vagy kicsalja egy másikt embertől azt, amit az nem akar magától odaadni neki.
Nyilván bűn, embereket tudatosan, érzelmi vagy anyagi függőségbe taszítani.
Nyilván bűn egy ember életének a kioltása, kivétel ha az életedre vagy mások életére tör és nincs más választásod.
Véleményem szerint egyébként ez az állatokra ugyanúgy vonatkozik.
Nyilván bűn a hazugság, másokkal és magaddal szemben is. Akkor is ha a hazugság már kreatívnak tűnik és napi rutin lett belőle.
Nyilván bűn a partnered megcsalása, történjen az mindegy milyen magyarázattal. Még akkor is ha az élvetegség korát éljük és a félrelépés is teljesen szalonképes.
Nyilván bűn a kapzsiság, akkor is ha egy modern és propagált divatjelenség.
Nyilván bűn a kegyetlenség, legyen az testi vagy lelki jellegű, és történjen az akár a fizikai akár a virtuális térben.
Nyilván bűn az irigység, mert egy pusztító érzelem amely állandó elégedetlenséghez vezet.
Nyilván bűn az arrogancia, akkor is ha nagyon menő dolognak mutatja azt a média.