The Stranglers – a punktól az újhullámig
A The Stranglers egy angol punk rockegyüttes, amely 1974-ben alakult Guildfordban. Az egyik első punkegyüttes, amely az Egyesült Királyságban mainstream sikereket ért el, és jelentős hatást gyakorolt a korabeli punk és new wave mozgalmakra.
A Stranglers energikus hangzáról volt ismert, amely a basszusgitár és a jellegzetes, gyakran agresszív ének kiemelkedő használatát jellemezte.
Az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején számos slágerük volt, köztük a „Peaches”, a „No More Heroes” és a „Golden Brown”.
A Stranglers együttest Jean-Jacques Burnel énekes és basszusgitáros, Hugh Cornwell gitáros és Jet Black dobos hozta létre. Később csatlakozott hozzájuk Dave Greenfield billentyűs. A zenekar régi zenéjét agresszív, energikus hangzás és provokatív szövegei jellemezték. Első albumuk, a „Rattus Norvegicus” 1977-ben jelent meg, és kritikai és kereskedelmi sikert aratott, és az Egyesült Királyság Albumlista top 10-ébe került.
Az 1980-as években a The Stranglers zenéje fejlődésnek indult, a new wave és a pop elemeit beépítve hangzásukba. Ez idő alatt számos slágerük volt, köztük az „Always the Sun” és az „European Female”, és 1990-ig folytatták a turnét és a lemezfelvételeket. A banda az évek során számos felállásváltáson esett át, a Burnel és a Black voltak az egyetlen eredeti tagjai a zenekarnak. 1990-es feloszlásukig a csoportnál maradnak.
A The Stranglers kereskedelmi sikerei ellenére ellentmondásos alakjai voltak a punk mozgalomnak, az „újhullám” műfajhoz való kötődésük és a hitelesség hiánya miatt. Azonban széles körben a punk és az újhullám zene történetének fontos és befolyásos zenekaraként tartják számon őket.
Rattus Norvegicus
A „Rattus Norvegicus” a The Stranglers debütáló stúdióalbuma. 1977-ben adták ki, és hatalmas sikert aratott. Az Egyesült Királyság top 10-ébe került.
Az albumot agresszív, energikus hangzása és provokatív szövegei jellemzik. A The Stranglers legnépszerűbb és legmaradandóbb dalait tartalmazza, köztük a Hanging Around, a Peaches és a Something Better Change. Az album címe, a „Rattus Norvegicus” latinul „norvég patkány”-t jelent, és a banda Guildford városából való származására választották, amely a patkányfertőzéséről volt ismert.
A „Rattus Norvegicus” a punk és az újhullámos zene történetének fontos és befolyásos albuma.
Nyers, csiszolatlan hangzása és társadalmi és politikai kérdésekkel foglalkozó szövegei eltérést mutattak az akkori inkább kommercializált rockzenétől. Az is innovatív volt, hogy a basszusgitárt vezető hangszerként Stranglers alkalmazta, és tartós hatással volt a punk és a new wave műfajokra.
Összességében a „Rattus Norvegicus” egy erőteljes és emlékezetes debütáló album, amely a The Stranglers-t a hetvenes évek végének punk és újhullám jeleneteinek egyik fő erejévé tette.
The Stranglers – stúdió albumok
- Rattus Norvegicus (1977)
- No More Heroes (1977)
- Black and White (1978)
- The Raven (1979)
- The Meninblack (1981)
- La Folie (1981)
- Feline (1983)
- Aural Sculpture (1984)
- Dreamtime (1986)
- 10 (1990)