Új-Svábföld és a Harmadik Birodalom
Új-Svábföld, német nevén Neuschwabenland, az Antarktisz azon régiója, amelyet 1938-ban a náci Németország igényelt. Az állítást a Deutsche Antarktis Expedition, a náci párt által támogatott német antarktiszi expedíció tette. Az expedíciót Alfred Ritscher kapitány haditengerészeti tiszt és sarkkutató vezette, célja pedig az volt, hogy német jelenlétet létesítsen az Antarktiszon, és olyan természeti erőforrásokat keressen, mint a szén és az olaj.
Az Antarktiszon való jelenlétre irányuló erőfeszítései részeként a Deutsche Antarktis Expedition bázist épített Neuschwabenlandon, és azt a „211-es bázisnak” nevezte el. A bázis a Queen Maud Land Márta hercegnő partján volt, amely az Antarktisz egy olyan régiója, amelyet korábban Norvégia igényelt.
Az Új-Svábföld iránti igényt más nemzetek nem ismerték el, és a bázist a németek elhagyták 1939-ben, amikor elkezdődött a második világháború. A háború után a régiót Norvégia annektálja, jelenleg pedig a norvég Antarktiszi Terület igazgatja.
Rövid története és az elismerés hiánya ellenére Új-Svábföld továbbra is lenyűgöző epizód marad az Antarktisz történetében, és emlékeztet a fagyos kontinenssel kapcsolatos ambiciózus és néha ellentmondásos tervekre.
Titkos bázis
Számos összeesküvés-elmélet és mítosz kering a régióról. Ezen elméletek egy része azt sugallja, hogy a nácik titkos bázist hoztak létre Neuschwabenlandon, ahol titkos kutatásokat folytattak, új technológiákat fejlesztettek ki, vagy akár földalatti városokat építettek. Vannak olyan történetek is, amelyek arra utalnak, hogy a nácik Németország bukása után Neuschwabenlandba menekültek, és onnan folytatták titokban a tevékenységüket. Hiteles bizonyíték ezen elméletek alátámasztására azonban nem létezik.